Hírek
Nagyatád és gyógyfürdője
A Gyógyfürdő háziorvosi vagy szakorvosi beutalóval Magyarország egész területéről fogadja az érkező betegeket a gyógyfürdőellátások szolgáltatásával. A külföldi vendégek és a belföldi turisták számára a kezeléseket orvosi vizsgálat után kiválasztott gyógykúrákkal biztosítják. A fedett medencetérben 32, 38 és 42 °C fokos gyógymedencék és külön helyiségekben kádfürdők állnak a gyógyulni vágyók rendelkezésére. A látogatók az épületben finn mintájú szaunát és átriumos medencét is használhatnak. A gyógyfürdő egész területe és megközelítése akadálymentesített. A fürdőparkban lévő szabadtéri medencék, csakúgy, mint a fürdő egésze minden évszakban várja látogatóit.
Hotel Solar
A város főterén, a Gyógyfürdővel szemben található az átriumos belső kiképzésű, háromcsillagos Hotel Solar.
A szállodában 60 db két- illetve háromágyas, fürdőszobás, színes televízióval, telefonnal, minibárral felszerelt szoba áll a vendégek rendelkezésére. 12 szobához felszerelt teakonyha is tartozik.
Szolgáltatásaink:
Elegáns étterem terasszal, kávéház, szépségszalon, konferenciatermek, utazási iroda, reumatológiai orvosi rendelő, masszázs, kerékpárkölcsönzés.
Nagyatád Története
Nagyatádot a honfoglalás idején alapította a Horka nevű törzs, de a leletek tanulsága szerint a terület már az ókorban is lakott volt. A település neve a török eredetű ata (atya) szóból származik. Nagyatád első írásos említése 1190-ből való. A korai falu a mai város északi részén, a Kápolna utca környékén települt.
1382-ben Erzsébet királyné birtoka, később az Anthimi majd a Batthyány családé. Több későbbi tulajdonosa közül a Batthyány család birtokolta a leghosszabb ideig. 1475-ben kapott először mezővárosi jogokat - vásárjogot Mátyás királytól. Kedvező fekvésének köszönhetően élénk kereskedelem alakult ki a községben, amely aztán 1555-ben török uralom alá kerülve csaknem teljesen elnéptelenedett.
A hódoltság után vendekkel és horvátokkal telepítették be újabb gazdái.
1573-ban Czindery Pál tulajdona.
1731-ben letelepedtek a ferencesek. Kis-Atád - ahogy akkor nevezték - gyors fejlődésnek indulva 1744-ben ismét kiérdemelte a mezővárosi rangot. Ezután többször cserélt gazdát, végül Lelbach Keresztély lett a földesura.
1870-ben járási és járásbírósági székhely lett, 1871-ben nagyközséggé alakult. Ettől kezdődően szinte töretlennek mondható a városiasodás folyamata: több termelőüzem, üzletek sora, fontos intézmények alakulása jelzi a változást. A település fejlődésében újabb lendületet hozott, hogy 1906-ban artézi kút fúrása közben 410 méter mélységből gyógyvíz tört fel.
1941-ben Nagyatádhoz csatolták Bodvica, Henész és Kivadár községeket, ezzel közigazgatási területe közel háromszorosára, népessége pedig közel másfélszeresére nőtt.
A második világháború idején súlyos károkat szenvedett a község a négy hónapig zajló harcok során. A viszonylag gyors újjáépítés után az 1960-as évektől ismét dinamikus, tervszerű településfejlesztés indult meg, melynek elismeréseként 1971. április 25-én ünnepelhette a lakosság a nagyközség várossá nyilvánítását. 1983-ban és 2006-ban Hild-érmet kapott a település.
1984 és 1994 között Nagyatád része volt Ötvöskónyi is.